Kétegyháza

Weboldal

Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település. A Budapestet Bukaresttel összekötő nemzetközi vasútvonal mentén fekvő Kétegyháza közúton is jól megközelíthető: Északról Békéscsaba felől, Gyula és a nemzetközi határátkelő felől a 44-es számú főútról letérve, keletről az eleki határátkelő felől, nyugatról pedig Medgyesegyháza - Orosháza felől.

A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siker Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd Vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békésmegyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássynak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katólikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári Uradalom központja lett.

A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a XX. század eleji agrárvillongások színhelye. Az I. Világháborút követően román csapatok, majd a II. Világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.

Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. Az itt működő Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási és Szaktanácsadó Intézet az FVM felügyelete alá tartozik. A tanintézmény kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére: középiskolai kollégiumában szállodai körülmények fogadják a messziről érkezőt, az iskolához hatszáz fős étkező tartozik.

A kastélypart területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház. A településen román általános iskola és óvoda működik. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. A vasút fővonal menti településen korábban ERDÉRT-telep működött. A mezőgazdasági jellegű nagyközség közművesítése folyamatban van.

Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg a településen nyaranta a Kétegyházi Kultúrális Napok rendezvénysorozatot, valamint a 3. éve a Gasztronómiai Fesztivált. A helyi vadásztársaság külföldi vadászokat fogad, a közeli Steigerwald Lovasiskola és Tanyamúzeum elsősorban német és osztrák vendégeket csábít.